Méltatlanul elfeledett hercegnők

Philippe Lechermeier – Rébecca Dautremer: Nevenincs és sosemvolt Hercegnők


2011. október 24.

A „valahol legbelül mindenki hercegnő” bölcs – s e pillanatban picit parafrazált – közhelyével lehetne rombolni a könyv érdemeit, ha egy mondattal kellene leírni, miről is szól voltaképpen. De mivel pár sor a rendelkezésemre áll, így kifejteném, miért is nem csak erről szól, és szépen visszaadnám neki a közhelyentúliság privilégiumát.


A zseniális szerzőpáros (és külön-külön is azok) nem egy szépelgős nőiségképet, nem is egy mai viccekbe bújtatott illemtankönyvet, sőt, még csak nem is egy „hercegnők kódexe” divatos tematikát tár elénk. Mindezt elkerülve inkább egy különös hercegnőlexikon köpenyébe bújtatott, belevaló személyiségleírás- és természetesen egy semmire sem kötelező, semennyire sem nevelő nőtípuskupacot kapunk.

Károgi, aki legalább olyan negatív személyiség, mint az Éj királynője

Károgi, aki legalább olyan negatív személyiség, mint az Éj királynője

Megtalálható itt az Éj hercegnője, aki féltékeny nővére sikerére, komor és fekete, körülötte minden negatív és egyszerre arctalan vagy százarcú. A gonosz sztereotípiái máris kibővülnek, nem kell ahhoz csúnyának lenni, hogy magunkon hordozhassuk az irigység és az állandó gyűlölködés terhét, ám igaz az is, hogy az ilyen lények gyakran kaméleon módjára más és más arcot öltenek, így könnyen közelünkbe férkőzhetnek. Hogy valami vidámabbat is mutassak, Cigánka More hercegnőnek a palotája egy vén ló húzta lakókocsi, birodalmának nincsenek határai, és bár apjának nincs koronája, a hercegnő fogai mind aranyból vannak. Nem véletlenül juthat eszünkbe szinte rögvest A királykisasszony, akinek nem volt birodalma című mesekönyv, sőt, ha egészen szabadon asszociálunk, akkor ott van a misztikusan mesélő Mona Hajdu Szabolcs Bibliotheque Pascal című filmjéből. És persze a közös ősök, hol egy Hófehérke, hol egy Hamupipőke, hol egy Csipkerózsika, és még sorolhatnánk. Ezek a hercegnők képesek a megújulásra, az irodalom segítségével folyamatosan változnak, alkalmazkodnak az elvárási horizonthoz és az irodalmi kánonokhoz. Lechermeier és Dautremer hercegnői amellett, hogy időtlenek és a végtelenben élnek, hiszen nevenincsek és sosemvoltak, mégis ízig-vérig mainak tűnnek.
Izgalmas, a műfajok és a stílusok keverésétől sem visszariadó szöveggel van dolgunk, amit a textúra szintén vizualizált jellegével még erősebbnek érzünk. Kisebb rímes betétek, lírai sorok, alliteráló játékosság, összefüggő leírások, lexikális pontosság jellemzik, és átjárás a fejezetek között. A könyv a nevesincs és sosemvolt hercegnőkről szól, akik ahogy olvasunk róluk, egyre ismerősebbé és ismerősebbé válnak: Szuszék, Amnézia vagy a már emlegetett személyes kedvencem, Cigánka More. Sok-sok hercegnőt ismerhetünk meg e bizarr kódexből, amelyben hál’ istennek a lányok messze nem tökéletesek, telis-tele vannak olyan apró vagy kevésbé apró hibával (vegyük csak Peloponnészoszi Drabáliát, már a neve is sugallja, hol lehet a gond), amitől már nem érezzük annyira lehetetlennek és távolinak a hercegnői sorsot.
Minden leírásnál és jellemzésnél találunk egy-egy gyönyörű Dautremer-illusztrációt, ezek a festmények finomak, részletgazdagok és érzékenyek, emellett nagyon vicces párbeszédbe lépnek Lechermeier humoros szövegével. A könyv borítóképe, a fején kalitkát viselő hercegnővel, mélyen ég bele mindenkibe, aki látta, és ki gondolná, hogy a szemünkbe nézni sem merő, szexis kalózszemű, szeplős leány Beste, akinek angyalarca mögött egy ördög rejtőzik… A picture book és, azt hiszem, teljes nyugalommal mondhatom, a mai kortárs gyerekirodalom iskolapéldája e könyv.
Minden jellemzéshez tartozik egy-egy olyan mondat, ami mélységével ezt az alapvetően vicces és ironikus könyvet a felszínességtől távol tartja, ezeket csak úgy neveztem el magamban, hogy a mindentudó mondatok. Az egyik ilyen mondatból az is kiderül, hogy a hercegnők például nemcsak úgy, egyszerűen rózsából születtek, hanem előbb ehhez egy magocskát kellett csúsztatni a szirmok közé… Itt megragadnám az alkalmat, hogy a fordító, Pacskovszky Zsolt is kapjon pár jó pontot. Ugyanis zseniálisan sikerült átültetni e félig komoly, félig abszurd szöveget, méltóan a francia eredetihez.

Amnézia

Amnézia

A hercegnők bemutatása mellett, mint egy rendes lexikonban, találunk különféle tematikus részeket, mint az erdő, a paloták, a legyező és a legyezőnyelv (!) vagy a királyné (hogyan lehet királyné egy hercegnőből…), amelyben a Lechermeier bemutatja az udvari élet és a hercegnős mesék e kihagyhatatlan színtereit, kellékeit. A könyv utolsó lapjain a szerzők a névjegyzékről és a tesztről sem felejtkeztek el. Hadd áruljak el annyit, hogy – mint a teszt alapján kiderült –, egy kisebb részem aranyos, kedves hercegnős, de nagyobbrészt, minő meglepetés, igazán fantaszta hercegnő vagyok! Megosztom, milyen is egy fantaszta hercegnő, többek között azért, hogy mindenki kedvet kapjon ehhez a nem mindennapi kötethez.
Óriási áttörésnek és hiánypótlásnak tartom, hogy végre megtalálható a magyarországi könyvespolcokon is!
„Fantaszta hercegnő vagy.
Ahogy Dinka hercegnő, úgy te is kissé bolondos vagy, és mindenki viccesnek, murisnak talál. Összekevered a szezont a fazonnal, a filozófiát a víziló fiával, az allegóriát a filagóriával. Jót nevetsz minden kis ökörségen, és mint Hablaty hercegnő, te is hetet-havat összehordasz.
Vigyázz, hogy el ne hagyd az eszed, mint Amnézia hercegnő. Ha a bolondság réme fenyeget, állj két lábbal a földön, és érd be azzal, hogy bolondos jókedved van.
Ne feledd, te nem a király bolondja vagy, hanem a leánya! Nevettesd meg a többieket, de magadat ne tedd nevetségessé! Ne sorshúzással válaszd ki jövendőbelidet a hercegek közül – azt válaszd, akit szeretni fogsz… bolondulásig!” (Scolar, 2011)

Címkék: , ,


Szóljon hozzá Ön is!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Figyelem! A hozzászólások nem jelennek meg azonnal, csak moderálás után!

https://www.facebook.com/photo.php?v=607560892675966&set=p.607560892675966&type=2&theater

Berg Judit/ Polgár Judit: Alma- A sötét birodalom című könyvének “reklámfilmje”. ( I. fejezet)
Tovább»

Apablog

  • Apablog 4.0 kiemelt

    Annyira nehéz persze négy részbe belesűríteni a dolgokat, nem is teszem, csapongok befejezésül is. Most, hogy nyár van, itt az [...]

    Tovább»
    Apablog 4.0