Listát készítettem: 1 bengáli tigris, 1 mentőcsónak, 1 óceán, 1 Isten

Yann Martel: Pi élete

: Szabó Dávid
2012. június 1.

Yann Martel

2001-ben a kanadai Yann Martel Pi élete című regényével egyik pillanatról a másikra vált ismeretlen szerzőből világszerte ünnepelt alkotóvá. Nem csak az olvasóközönség körében lett azonban egy csapásra népszerű, hiszen művéért megkapta a legrangosabb brit irodalmi kitüntetést, a Booker-díjat, olyan illusztris írók társaságába kerülve így, mint William Golding, Salman Rushdie, John Maxwell Coetzee vagy Margaret Atwood.

A címszereplő, a 16 éves Piscine Molitor Patel korántsem nevezhető átlagos fiúnak. Nem elég, hogy nevét egy párizsi uszoda után kapta, szerencsétlen hangzása miatt még kortársai gonosz tréfáinak is állandó céltáblája, hiszen Pisisnek csúfolják. Megelégelve az örökös gúnyolódást, a középiskola kezdetén Pinek kereszteli magát, majd, hogy újdonsült osztálytársai eszükbe véssék nevét, minden egyes bemutatkozásnál felírja a táblára: Pi = 3,14. Bár Pi hindunak született, 14 éves korában rálel a kereszténységre és az iszlámra is, és mindhárom vallás elkötelezett híve lesz. Ő csupán Istent akarja szeretni, ez a szeretet pedig csak akkor teljesedhet ki igazán, ha minden aspektusból megismerkedik a teremtővel.
Pi szüleivel és testvérével az India déli részén fekvő Pondicherryben él. Édesapja egy állatkert tulajdonosa, ennek következtében a fiú különleges, bensőséges kapcsolatot ápol a vadon legvérszomjasabb teremtményeivel is. Ez a márquezi bujasággal megfestett, egzotikus világ igazi paradicsom egy gyermek számára. Az idillt azonban idejekorán megszakítja a rideg valóság: a család financiális okokból eladja az állatkertet, és hajóra száll, hogy Kanadában új életet kezdjen. Az állatokat is magukkal viszik, hiszen a tengerentúlon nagyobb összeget fizetnek értük. Noé modern bárkája azonban soha nem éri el Észak-Amerika partjait. Egy apokaliptikusnak tetsző vihar elsüllyeszti a monstrumot, ezzel pedig kezdetét veszi Pi életének legnagyobb, egyben legviszontagságosabb kalandja. A fiú csodával határos módon túléli a katasztrófát, és egy mentőcsónakban talál menedéket. Nincs azonban egyedül, hiszen kényszer szülte otthonát Narancslével, a csimpánzzal, egy sérült zebrával, az annak húsára éhező hiénával, néhány léggyel és egy bengáli tigrissel, Richard Parkerral is meg kell osztania. A vadon törvényei azonban ebben a miniatűr ökoszisztémában is életbe lépnek, a potyautasok fogyatkozni kezdenek, Pinek pedig nagyon gyorsan rá kell döbbennie, hogy az életben maradáshoz emberfeletti kitartásra, leleményességre és hitre lesz szüksége.
A történetet az időközben felnőtt és Kanadában letelepedett Pi meséli el, így tudhatjuk, valami módon túlélte a 227 napig tartó odisszeát. Ettől azonban cseppet sem válik unalmassá vagy kiszámíthatóvá a történet, sőt az olvasót folyton hajtja a kíváncsiság, hogy mégis miképp sikerült ennek a 16 éves fiúnak kiverekednie magát a sokszor kilátástalannak tűnő helyzetekből. Ráadásul meglepetésekben, váratlan eseményekben sem szenvedünk hiányt, az író nagyszerű érzékkel szúrja be a fordulatokat, egy pillanatra sem hagyja ellaposodni a cselekményt. A befejezés pedig külön dicséretet érdemel, egyszerre megdöbbentő és elgondolkodtató.

A mű nyelvezete választékos, színes, azonban ez egyáltalán nem megy az olvashatóság rovására, végig érthető, sallangoktól, felesleges túlírástól mentes. Ebben fontos szerepet játszik az igényes fordítás is, Szász Imre és Gy. Horváth László stílusa magával ragadó, nagyszerű munkát végeztek. Az élményen ráadásul sokat dob, ha az illusztrált kiadást szerezzük be. A horvát Tomislav Torjanac gyönyörűen megfestett, hangulatos képei remekül kiegészítik az olvasottakat, mindenképp megéri a felárat ez a változat.
A könyvet az általános iskola nyolcadik osztályában ajánlanám. A központi téma, a hit első ránézésre sokakat elriaszthat, azonban az író nem megy bele komolyabb vallási értekezésekbe, semmiféle propagandisztikus felhangja nincs, nem erőszakolja rá nézeteit az olvasóra, így azok is bártan belevághatnak, akiket a spiritualitás egyébként nem foglalkoztat. A fiatalabb korosztálynak azért nem merném nyugodt szívvel ajánlani, mert a szerző nem fordítja el tekintetét az erőszakról, az állatok teszik azt, amit az ösztöneik parancsolnak, és ezt meglehetősen explicit módon tárja elénk Martel. Azonban a könyv remek apropót szolgáltathat arra, hogy olyan fontos témákról elbeszélgessünk a diákokkal, mint a felnőtté válás, az áldozathozatal, a kitartás és az önmagunkba vetett hit. Emellett pedig több más jelentős irodalmi alkotással is párhuzamba állítható, elég, ha csak a Robinson Crusoe-ra, A legyek urára vagy Az öreg halász és a tengerre gondolunk.

A könyvből készülő filmet az Oscar-díjas Ang Lee (Tigris és Sárkány, Túl a barátságon) rendezésében várhatóan idén decemberben mutatják be a mozikban.

 

 

Címkék: , , ,

    Szabó Dávid

    Szabó Dávid

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar – család- és gyermekvédő tanári mesterszakának végzős hallgatója. Alapszakos tanulmányait szintén az ELTE-n, magyar, illetve filmelmélet és filmtörténet szakon végezte.




Szóljon hozzá Ön is!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Figyelem! A hozzászólások nem jelennek meg azonnal, csak moderálás után!

https://www.facebook.com/photo.php?v=607560892675966&set=p.607560892675966&type=2&theater

Berg Judit/ Polgár Judit: Alma- A sötét birodalom című könyvének “reklámfilmje”. ( I. fejezet)
Tovább»

Apablog

  • Apablog 4.0 kiemelt

    Annyira nehéz persze négy részbe belesűríteni a dolgokat, nem is teszem, csapongok befejezésül is. Most, hogy nyár van, itt az [...]

    Tovább»
    Apablog 4.0