Otthon a külhonban


2012. október 25.

Nemrégiben jelent meg egy kétnyelvű (francia–spanyol) könyvecske, melyet Cserháti Hajnalka illusztrált. Arra voltunk kíváncsiak, mikor láthatjuk a munkáit hazai pályán is.

A szerző és a könyv

A szerző és a könyv

Ez a hetedik könyved, ami külföldön lát napvilágot, itthon viszont még egyetlen címlapon sem olvashattuk a neved.
Ha nem is címlapokon, de a Csibészke Magazin oldalain szerepeltek munkáim, míg létezett a lap.

Főleg francia nyelvterületen jelennek meg a munkáid. Honnan a francia kötődés?
Azt hiszem, ez azért alakult így, mert rengeteget fordítottam, olvastam francia mesekönyveket, hogy fejlesszem a nyelvtudásom; tulajdonképpen ez a módszer bizonyult számomra a legeredményesebbnek és a legszórakoztatóbbnak. Mindezek mellett egy francia nyelvű fórumon akadtam rá olyan szakmai információkra, amik érdekeltek. A többi pedig valahogy magától jött 2008 tavaszától kezdődően, amikorra is elkészültem egy magamnak szánt „vizsgamunkával”, egy pop-up könyvvel. Ekkor vált számomra evidenssé, hogy illusztrálni szeretnék.

Tagja vagy valamilyen illusztrációs közösségnek?
Az Illusztrátor Pajtások soraiba tartozom én is, illetve nemrég küldtem el a jelentkezésemet egy szerzőket tömörítő szakmai, jogi, érdekvédelmi jellegű szervezethez Franciaországban.

Hogyan alakultak ki a külföldi kapcsolataid, és hogyan nem alakultak ki a magyarok?
Talán a személyes kontaktus hiánya miatt, illetve amiatt, hogy a prezentálható könyvtervek francia nyelvűek, amiben az is benne foglaltatik, hogy nem igazodnak a hazai trendekhez, a piac jellegéhez.

Vannak egyéb megbízásaid is? Arculattervezés, plakát, játéktervezés?
A könyvtervek megvalósítása után szeretek valami kézbe vehető, használható eszközt vagy  játékot készíteni. Ezeket a boltomba szoktam feltenni (memóriajáték, madárjátszóteres flip book vagy zsebmozi). Fejléceket (pl. Könyvmutatványosok), meghívókat is tervezek, főként ismerősök felkérésére. Talán többen találkoztak már az ovisoknak készített „Betűbújócska” plakáttal is.

Milyen technikákat alkalmazol legszívesebben?
Általában a szöveg dönt! És a szereplők. No meg a célközönség is ott van a háttérben. A technikát használom arra, hogy a szöveg hangulatát, dinamikáját, a szereplők karakterét kifejezésre juttassam. Néha magam is meghökkenek, hogy ugyanaz a rajz mennyire mást sugall egy másik eszközzel megjelenítve… Azt tudom, hogy ha nem jól választottam, akkor nagyon meg kell szenvednem a számomra is tetsző végeredményért.

Melyik volt az eddigi legkedvesebb munkád, és miért?

Laure Royer meséjéhez készült könyvterv, 2011

Laure Royer meséjéhez készült könyvterv, 2011

A megvalósítás hangulata, a munkakapcsolat pozitív jellege, a történethez való kötődésem miatt sok ilyen van. Jó, amikor úgy dolgozik az ember, hogy még azt is elfelejti, hogy enni, inni kellene; egy percre sem hagyná ott az elkezdett munkát, sőt még álmában is folytatja.
Vagy van olyan szerző, akivel mindig ugyanolyan jó belevágni egy közös könyvtervbe, s már-már elválaszthatatlanokká váltunk. Marie-Laure Alvarez-ra, a most megjelent mű szerzőjére gondolok. Azt hiszem, ez a vörös fonal kötött össze minket, illetve ennek a könyvtervnek a rögös útja, melynek során próbáltuk egymásban tartani a lelket.

Indulsz-e az Aranyvackor pályázaton, kihívást jelent még számodra egy ilyen helyzet?
Három évvel ezelőtt indultunk a Vackoron, nagyon izgalmas volt. Azóta, mint Te is említetted, hét könyvem megjelent, ezért úgy érzem, vannak olyan, még felfedezésre váró, ismeretlen illusztrátorok, akik véleményem szerint sokkal inkább esélyesei kell, hogy legyenek ennek a lehetőségnek.

Kik azok a külföldi illusztrátorok, akik hatnak rád?
Közvetett módon mindez biztosan kihámozható a blogroll-os listámról. Rengeteg illusztrátort fel tudnék sorolni, akit ezért vagy azért becsülök. Például szeretem, ahogy Olivier Tallec fest, ahogy Samuel Ribeyron majdhogynem lányos gyengédséggel, puhasággal itat át minden képi elemet. Joanna Concejo képi világát már magasztaltam az oldalatokon. Bámulom belga kolleginámat, Gwendoulasht, ahogy nem gondolkodik, csak rajzol és rajzol, néha valamiből (mondjuk, kalózból) száz hasonlót, de mégis különbözőt (részlet egy nagy képből).

Kik azok a magyar illusztrátorok, akikkel együtt tudsz gondolkodni?
A kezdet kezdetén volt egy kis négyes blokkunk (Rippl Renátával, Horváth Mónikával, Maros Krisztinával), minden információt megosztottunk, bátorítottuk egymást, közösen vettünk részt a Vackoron, a Tandem Jeunesse-en. Ezekre a diskurálásokra szívesen emlékszem vissza. Később az Illusztrátor Pajtások megalakulása idején ötletelgettünk együtt egy szűkebb Pajti-csoporttal. De mivel francia területen dolgozom, úgy érzem, leghatékonyabban a belga Gwendoulashsal tudok együtt gondolkodni, immáron évek óta folyamatosan. Egymásnak rendszeresen megmutatjuk az elkészült könyvterveinket vagy egy leadásra váró kötet teljes anyagát, őszinte kritikát gyakorolunk a másik munkájával kapcsolatosan.

Tervezel-e szorosabb együttműködést valamelyik magyar kiadóval-szerzővel?
Kis átfogalmazást indítványoznék, a tervezel helyébe írjuk azt, hogy szeretnél-e. És így a válaszom: hogyne!

Címkék: , ,


Szóljon hozzá Ön is!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Figyelem! A hozzászólások nem jelennek meg azonnal, csak moderálás után!

https://www.facebook.com/photo.php?v=607560892675966&set=p.607560892675966&type=2&theater

Berg Judit/ Polgár Judit: Alma- A sötét birodalom című könyvének “reklámfilmje”. ( I. fejezet)
Tovább»

Apablog

  • Apablog 4.0 kiemelt

    Annyira nehéz persze négy részbe belesűríteni a dolgokat, nem is teszem, csapongok befejezésül is. Most, hogy nyár van, itt az [...]

    Tovább»
    Apablog 4.0