Ingo Siegner: Kókusz Kokó – sorozat

Peresztegi Hanna (9 éves) írása


2013. december 17.

Peresztegi Hanna 9 évesen régi olvasónk, és kedves szerzőnk. Többször is találkozhattunk már könyvajánlóival. Hanna amellett, hogy rengeteget olvas, nagyon sok rajzpályázatot is nyert. Legutóbb épp a FKF rajz- és szépírói pályázatán, ahol mindkét kategóriában kapott egy-egy díjat. Most egy kedves sorozatot ajánl az olvasni tanulók figyelmébe.

 

Ingo Siegner: Kókusz Kokó kalandjai

Én egy aranyos kis sárkány vagyok, akit Ingo Sienger jelenített meg egy könyvben. Szép rajzokon mutatott meg és izgalmas kalandokba kevert.
Sajnos kicsi voltam ahhoz, hogy szüleimmel a nyaralószigetekre menjünk, mert én nem tudtam repülni. Kalandjaimban mindig a lábaimon jártam, akárcsak egy ember.
Találkoztam Kazimirrel a bálnával is, az őserdőben pedig Matildával, a kis sünivel is megismerkedtem, aki végigkísért kalandjaimon. Azután a legjobb barátok lettünk.
Rubina, a boszorka segített nekünk, mivel a kalózok barátomat, Matildát, a kis sünit kővé változtatták.
Képzeljétek, még űrhajón is repültem!
Ha kíváncsi vagy rám és kalandjaimra, akkor olvasd el ezt a könyvet!

 

Ingo Siegner: Kókusz Kokó iskolába megy

Sziasztok! Újra itt vagyok! De most iskolába megyek!
Mikor az iskola felé tartottam, egy Felfalóval találkoztam. A Felfaló az egy olyan sárkány, aki mindenkit felfal, akivel csak találkozik, és még iskolába sem jár. Egész nap csak zabál, és csak ahhoz ért, hogy fogjon magának valami ennivalót.
É nem ilyen vagyok. Iskolába járok, és szorgalmasan tanulok. Kaktusz Kornél bácsi a tanárom, aki a legokosabb dinó az egész világon.
Aztán kiderült, hogy a Felfaló is szeretne iskolába járni, de a szülei nem engedik. Azt javasoltam, hogy elmegyek hozzájuk és beszélek a szüleivel. És megtudtam valamit!
Hogy mit? Olvasd el, és Te is megtudod!

 

 

Ingo Siegner: Kókusz Kokó és a Mikulás

Sziasztok! Képzeljétek, a Sárkányszigetre nagy hó esett! Matildával, a kis sünivel a hóból éppen egy nagy dinót építettünk, aminek a tetejére egy kilátóz csináltunk. Mikor felmentünk rá, láttunk a tengeren egy nagy jégtáblát, amin kettő pingvin állt. Leszaladtunk gyorsan eléjük, és mint ahogy a tűzokádó sárkányok szokták üdvözölni őket, rájuk nyújtottam egy kis lángnyelvet. A pingvinek megijedtek, és el akartak úszni, de Matilda utánuk kiáltott, hogy ne féljenek, mert én egy aranyos, kedves kis sárkány vagyok.
A pingvinek elmondták, hogy az a bajuk, hogy nem tudják, hogy merre van a Déli-sark, ezért elhatároztuk elmegyünk együtt a nagypapámhoz. Megkérdeztük tőle, hogy tudja-e, hogy merre van a Déli-sark. Azt mondta, nem tudja, de ismer valakit, aki tudhatná. Nekivágtunk a hosszú útnak, és mivel nagyon nagy volt ott a hó, ezért az én tüzemmel alagutat ástunk a hóban. Aztán találkoztunk egy jimanóval. Ő elkísért ahhoz, aki megmondja a választ. Hogy ki volt ez az ember? És tudott-e segíteni? Megtudod, ha Te is elolvasod a könyvet!

(Ventus Libro, 2012)

 

Címkék: , , , ,


Szóljon hozzá Ön is!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Figyelem! A hozzászólások nem jelennek meg azonnal, csak moderálás után!

https://www.facebook.com/photo.php?v=607560892675966&set=p.607560892675966&type=2&theater

Berg Judit/ Polgár Judit: Alma- A sötét birodalom című könyvének “reklámfilmje”. ( I. fejezet)
Tovább»

Apablog

  • Apablog 4.0 kiemelt

    Annyira nehéz persze négy részbe belesűríteni a dolgokat, nem is teszem, csapongok befejezésül is. Most, hogy nyár van, itt az [...]

    Tovább»
    Apablog 4.0