PROGRAMOK GYEREKEKNEK AZ ÉSZT HÉTEN

Szegeden és Budapesten

Az  Észt Intézet és a Szimplafilm által immár 7. alkalommal megrendezett észt összművészeti fesztiválján  Szegeden meseillusztrációs kiállítással, Budapesten interaktív színházi foglalkozással várja a gyerekeket.

Szegedre költözik az észt-magyar meseillusztrációs kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeumban már nagy sikerrel bemutatkozott MESE ITT, MESE OTT észt-magyar meseillusztrációs kiállítás március 18-tól április végéig a Szent-Györgyi Albert Agórában lesz látható.

2014. március 18.
Mesedélután: 14:00
Megnyitó: 18:00

A Magyarországi Észt Intézet, a Tallinni Magyar Intézet, a Csodaceruza gyermekirodalmi folyóirat és az Észt Gyermekirodalmi Központ együttműködésében megvalósuló projekt másfél éve kezdődött: 9 magyar és 9 észt szerző felkérést kapott, hogy írjanak szabadon választott témájú, 6-10 éves gyerekeknek szóló mesét. Az így született történetek útra keltek, egyik országból a másikba vándoroltak és ott illusztrátorokra találtak. A kiállításon részt vevő művészek a számukra legkedvesebb, leginkább ihletadó írást választották ki: a magyar illusztrátorok az észt mesék szereplőit, az észtek a magyar mesealakokat keltették életre fantáziájuk segítségével; akadtak olyanok is, akik nem érték be egyetlen mesével.
Mennyire ismerjük mi, észtek és magyarok, egymás gyermek- és ifjúsági irodalmát illetve a meséket, történeteket formákba és színekbe öltöztető művészeket? Észtországban gyakran több utánnyomást is megértek és sokak kedvelt olvasmányaivá váltak olyan klasszikus magyar művek, mint a Kincskereső kisködmön , az Egri csillagok, és A Pál utcai fiúk. Ezekhez a könyveknek a képi világát azonban túlnyomórészt észt illusztrátorok alakították ki. Kivételt képeznek Janikovszky Éva és Lázár Ervin művei, melyek Réber László rajzaival jelentek meg, és minden bizonnyal neki is köszönhetően tettek szert nagy népszerűségre Észtországban. Az észt gyermekirodalom iránt érdeklődő magyar olvasók soha nem voltak túlságosan elkényeztetve. A kevés számú magyar fordításban is napvilágot látott műhöz – pl. Jaan Kross marcipánmeséjéhez, Eno Raud mulatságos regényeihez, Ellen Niit verseihez és történeteihez – nálunk is elsősorban hazai művészek készítettek illusztrációt.
Joggal nevezhetjük hiánypótlónak a mindkét résztvevő felet gazdagító kiállítás, hiszen ilyen nagy számban még soha nem mutatkoztak be magyar és észt illusztrátorok egymás országában.
A nagy neveket és pályájuk elején járó ígéretes fiatal alkotókat egyaránt felvonultató, sokféle művészi megközelítést szemléltető színpompás anyaggal először az észt közönség ismerkedhetett meg ez év áprilisában az Észt Gyermekirodalmi Központban, majd Észtország több városában is látható volt.
A meseprojekt résztvevői:
Magyar illusztrátorok: Balogh Andrea, Baranyai András, Bodonyi Panni, Dániel András, Herbszt László, Holló Anna, Kasza Juli, Kárpáti Tibor, Keresztes Dóra, Koncz Tímea, Makhult Gabriella, Máray Mariann, Molnár Jacqueline, Nagy Dia, Paulovkin Bogi, Pásztohy Panka, Radnóti Blanka, Rófusz Kinga, Szabó Levente, Szalma Edit, Szántói Krisztián, Szegedi Katalin, Szulyovszky Sarolta, Takács Mari
Észt illusztrátorok: Katrin Ehrlich, Mare Hunt, Kadri Ilves, Anu Kalm, Lembe Keskpaik, Kadi Kurema, Anne Linnamägi, Olivia Lipartia, Regina Lukk-Toompere, Ülle Meister, Tiia Mets, Jüri Mildeberg, Piret Mildeberg, Viive Noor, Eve Mahhov, Tiina Mariam Reinsalu, Enno Ootsing, Juss Piho, Anne Pikkov, Reti Saks, Kertu Sillaste, Milvi Torim, Maarja Vannas-Raid, Urmas Viik, Maara Vint Catherine Zarip
Magyar meseírók: Demény Péter, Dóka Péter, Finy Petra, Lackfi János, Máté Angi, Menyhért Anna, Miklya Mónika, Simon Réka Zsuzsa, Vajda Éva
Észt meseírók: Kätlin Kaldmaa, Kristiina Kass, Aino Pervi, Piret Raud, Kerttu Soans, Tiia Toomet, Leelo Tungal, Jaanus Vaiksoo, Aidi Vallik
A kiállítás létrejöttét az Észt Grafikusok Szövetsége, az Észt Kulturális Minisztérium és az Észt Kulturális Alap támogatása tette lehetővé.

További információ: www.esztorszag.hu

Az Észt hét letölthető programfüzete

 

BUDAPEST
2014. március 23. vasárnap, 11 óra
Mesemúzeum (Döbrentei u. 15.)

Andrus Kivirähk: A RETTENTHETETLEN KEFIR
– avagy a konyhaasztal lovagjai –

A Kompánia Színházi Társulat élő zenés interaktív színházi foglalkozása kisiskolásoknak, amely egy hétköznapi konyhaasztal nem mindennapi történetét meséli el.
Hogyan győzzük le a félelmeinket? Hogyan válhatunk saját életünk hőseivé? A válaszra magunknak kell rájönnünk, de van egy jó barátunk, a rettenthetetlen Kefir, kinek segítségével közelebb juthatunk a megoldáshoz. Ebben az előadásban konyha az egész világ, étel benne minden gyermek és felnőtt. A hűtőszekrény a mennyország, az emberek istenek, a kukában a banánhéj parancsolgat, a sütő a pokol, a tejek gyáva népség, egyfolytában a savanyodástól rettegnek, a fejetlen szardella zenekar pedig éjjel-nappal koncertet ad. Főhősünk a rettenthetetlen Kefir, aki a kolbász, a spagetti, a lekvár és a közönség segítségével kiszabadítja Sztaniolpapír királykisasszonyt a zsarnok Banánhéj, alias Tarzan király fogságából.
Az észt kortárs Andrus Kivirähk különleges színdarabja gyerekeknek szól, a rá jellemző abszurd és humoros gyereknyelven. Segesdi Móni fordítása alapján.
Az előadás az NKA és az EMMI támogatásának köszönhetően jöhetett létre.

A Kompánia Színházi Társulatnak nem ez az első találkozása az észt szerző műveivel. 2008-ben Andrus Kivirähk mindezidáig legsikeresebb regényét, az Ördöngös időket állították színpadra, 2 évvel később pedig a Sári, Samu és a titkok című gyerekkönyvéből készítettek interaktív előadást, amely a mai napig szerepel a repertoárjukban.

Címkék: , , , , , ,


Szóljon hozzá Ön is!

Email cím (nem tesszük közzé) A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük

*

Figyelem! A hozzászólások nem jelennek meg azonnal, csak moderálás után!

https://www.facebook.com/photo.php?v=607560892675966&set=p.607560892675966&type=2&theater

Berg Judit/ Polgár Judit: Alma- A sötét birodalom című könyvének “reklámfilmje”. ( I. fejezet)
Tovább»

Apablog

  • Apablog 4.0 kiemelt

    Annyira nehéz persze négy részbe belesűríteni a dolgokat, nem is teszem, csapongok befejezésül is. Most, hogy nyár van, itt az [...]

    Tovább»
    Apablog 4.0